Elhunyt Starker János világhírű magyar származású gordonkaművész. Az Indianai Egyetem nagyhírű gordonka tanszékének vezetője nyolcvannyolc évesen vasárnap hajnalban az Indiana állambeli Bloomingtonban halt meg.

Starker csodagyereknek számított, hatévesen kezdett gordonkázni, nyolcévesen már tanítványa volt, 11 évesen pedig már nyilvánosan koncertezett - írta róla a halálhírét jelentő indianapublicmedia.org amerikai internetes portál. Az 1924-ben Budapesten született művész 1948-ban települt át az Egyesült Államokba; több világhírű zenekarnak volt vezető csellistája.

Cliff Richard brit popzenész muzsikájába belepusztulnak a növények, a Black Sabbath – ugyancsak brit – hardrock zenekar műveit viszont szeretik – ezt mutatják üvegházi kísérletek.Brit kertészek egy csoportja tesztelte, hogy a különböző zenék és a csend miként hatnak növényekre négy melegházban, egy társuk ugyanis tanulmányt akart írni arról, miként hat a zene a növények fejlődésére.

Az immár 72 éves Cliff Richard érzelmes, lágy dalaitól a virágok szó szerint kifeküdtek, miközben a heavy metáltól valósággal kivirultak.

Százötvenüt éve született Dankó Pista -

A nótakirály legendája

Szeged - Szegénység, tüdőbaj, lányszöktetés, írók-költők barátsága, félezer szerzemény, dicsőség, korai halál – az életút mérföldkövei. Dankó Pista muzsikáját a cári udvar is megtapsolta.
Muzsikus cigány apjától csak tüdőbaját és hegedűjét örökölte Dankó Pista. A hegedűt sihederkorában zálogba csapta egy korcsmában, a betegség viszont elkísérte rövidre szabott életében.

 Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló művészek és műszaki alkotók munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.

Szülőföldjén igen népszerű volt már, mikor 1802-ben Pestre költözött. A legnevesebb cigányzenészekből összeállított bandájával hamarosan olyan hírnévre tett szert, amilyenre addig még nem volt példa. A pesti termek közönségének meghódítása után híre befutotta a szomszéd országokat is.

"Bort iszom én, kisangyalom, nem vizet

Mer ez a víz nem ad nékem jókedvet.

Ne haragudj, kisangyalom, ha látod,

hogy énnékem ez a jó bor megártott."

Számtalan titulus kerülhetne a nevem mellé, mert sok körülöttem levő dolog foglalkoztat. Akik ismernek, biztosan összekapcsolják nevemet a Tiszakürti Arborétummal és most már egyre gyakrabban a szőlővel, borral is. Mindkettő foglalkozást szinte örökségül kaptam és mindenképpen szeretném a következő generáció Tálasnak is átadni.

"A népdal és magyarnóta édestestvérek.Szívünk, lelkünk, érzelemvilágunk tükröződik bennük"

Dr Szabó László professzor, a Magyar Kultúra Lovagja:

DE SZOMORÚ A NÓTÁJA ANNAK, AKI HÚZATJA….

Fél évszázada immár, hogy Debrecenből Szolnokra kerültem legújabbkori, majd néprajzos muzeológusnak. Mesterségemnek része volt a népzenével való foglalkozás, a falu zenei életének figyelemmel kísérése, a szokásokhoz tartozó szövegek, dalok, mozgások, a tánc dokumentálása is.

Nem igaz, hogy csak jó népdal és rossz magyarnóta létezik. Az viszont igaz, hogy az izlést alakító, az emberecskéket formáló bennfentesek között vannak jó tanítók és rossz pedagógusok. Ne higyjük azt, hogy primitiv, zenei elmaradottságot jelent, ha valaki szereti a magyarnótát. A rádiók, televiziók nézettségi indexében igen előkelő helyen áll ez a műfaj.

Úgy látszik azonban, hogy az illetékeseket ez a legkevésbé  sem zavarja. Ma Magyarországon, a Magyar Közszolgálati Rádióból a magyarnóta ki van tiltva,  a magyar Köztelevizió csak archivumból ad régi felvételeket.

müpamozi
Bástyasétány ’74 (1974)

2013. május 6. 19:00
Elõadóterem

Bástyasétány ’74 (1974) - Mafilm, Hunnia Játékfilmstúdió Vállalat, színes, 73 perc

Rendező: Gazdag Gyula
Forgatókönyv: Gazdag Gyula, Györffy Miklós
Operatőr: Ragályi Elemér
Zene: Eieseman Mihály, Gyulai Gaál Ferenc, Baróti Géza
Dalszöveg: Kállai István, Dalos László, Ambróczy Ágoston
Díszlet: Romvári József
Kosztüm: Vágó Nelly
Vágó: Gazdag Gyula
Házigazda: Réz András

Szereplők: Evald Schorm, magyar hangja: Gera Zoltán (Rezső úr), Iglódi István (Dezső úr), Monori Lili (Török Anna), Koltai Róbert (Benedek Péter), Pogány Judit (Bözsi), Halmágyi Sándor (Talpas Ödön), Kiss Mari (Kati), Csákányi Eszter (Tini), Honthy Hanna (Operett istennő)

Immár a harmadik idényben folytatódik a Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) telt házas filmklubja, a Müpamozi.

Gazsó L. Ferenc tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettes részére

Stein Róbert tartalomszolgáltatási igazgató részére

Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr!

Tisztelt Igazgató Úr!

A magyar nótát és cigányzenét kedvelő magyar emberek milliós közönsége örömmel fogadta a Dankó rádió tavalyi indítását. Mint az megfigyelhető, a Dankó rádió zenei műsortartalma a korábbi mr7.hu internetes rádió zenei repertoárjára épül, amely repertoár főleg az elmúlt 30-40 évben létrejött felvételekből áll.

Tisztelt klubtagok! szeretettel köszöntök mindenkit a klubban. Én lettem az új vezető. Biztos vannak akik ismernek már, de akik nem azoknak bemutatkozom: Kovács Mária Magdolna vagyok számos zenével foglalkozó klubot tartok karban itt a network közösségi oldalon.

Magyarnóta klub, Operett klub, Dalszöveg klub, Sláger klub, Mulatós klub, Népdal klub, Nemzeti Muzsika, 

Magyarnóták-Népies műdalok, Zámbó Jimmy klub. ezen kívül az Eltünt személyek keresésével foglalkozó klub, a Fogyatékkal élők, a Network klubajánló klubjának vagyok a vezetője.

A darabról:

Pataki Attilában és Pintér Tiborban évekkel ezelőtt, egymástól függetlenül fogalmazódott meg egy Edda-musical gondolata. Egy véletlen találkozás során pedig kiderült, mindketten hasonló zenei projekten gondolkodnak. Pataki Attila egy lépéssel előrébb járt: volt egy tervezete, az Edda dalokból álló zenés darabról.

Csontos Tibor - 2013. 04. 09. 8:39:31

 Május harmincadikán Moszkvában koncertezik az Omega, amely ötven éves történetében soha nem szerepelt arrafelé, nem hívták őket jó vajas kenyér túrákra, nem zenéltek Uszty-Iljmszkben sem, miközben kortársaik többsége végigkaszálta a Szovjetuniót. Most végre megadatott nekik, hogy az eredeti helyszínen elénekeljék Dmitrij és Léna románcát. Esetleg oroszul is.

Van-e muzsika a borban?

Szöveg és fotó:
Németh Richárd 
2013. április 09., Kedd 16:03

Címkék:   borkóstolás  borkultúra  borverseny  Budapest Folk Fest  Év Népzenész Bora  fesztivál  folk Fonó  kultúra  Lajkó Félix  népzene  program  zene 

Interjú - Rendhagyó borversenyt szervez a Fonó Budai Zeneház, mely során elismert népzenészek öltik magukra a borbíra szerepét, de nem a szokványos módon, hiszen az ítészeknek azt kell eldönteniük a vakteszt során, hogy „Van-e muzsika a borban”.

Az 1960 és 2010 közötti slágerek közül válogatni nem könnyű, hiszen az első évtizedekben nem léteztek slágerlisták, az utóbbi évtizedekben pedig éppenséggel voltak.A Táskarádió című könyv szerzője a legutóbbi ötven év dalaiból egy-egy jellegzetes slágert választ, és a témához illő könnyedséggel és egyéni módon leírja keletkezésének körülményeit, bemutatja szerzőit, előadóit, tartalmát és érdekességeit.

Április 18-án nyit a Zöld Pardon - erős lesz a 2013-as szezon

Fennállásának tizenötödik – és egyben legerősebb programját kínáló – szezonját nyitja 2013. április 18-án a Zöld Pardon, amely tavaly óta minden eddiginél modernebb és biztonságosabb környezetben várja a szórakozni vágyókat.

Habár a változatos zenei stílusáról ismert szabadtéri szórakozóhelyen korábban is rendszeresen léptek fel neves külföldi előadók (gondoljunk csak DJ Krush-ra, a Paradise Lostra, a Tinariwenre, a Toy Dollsra vagy az Incognitóra), az idei felhozatal minden korábbit túlszárnyal majd.

Erősítgethetjük, hogy a mi muzsikánk egyedüli a világon, idézhetjük a magunk megnyugtatására akár naponként Nietzsche híres mondását (Rákóczi-Marsch ist der schönste der Welt), mégis éreznünk kell, hogy a magyar zene szénája nincsen rendben.

Molnár Géza mutatott rá a baj eredetére abban a tényben, hogy konzervatívok voltunk a formákban. A ritmusnak néhány mintáját választottuk ki és azután ezeket a szankcionált formákat, ezeket a megszokott ritmusokat tekintettük a magyar zene csalhatatlan ismertető jeleinek.

Tisztelt magyar nóta egyesületek, klubok, kedves magyar nótát szerető Barátaink!

A DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesület részt vesz egy olyan kezdeményezésben, ami egy országos szövetség létrehozását szorgalmazza, melynek célja, hogy a magyar nótát kedvelőket, énekeseket, egyesületeket, klubokat összefogja, a nótázás hagyományait megőrizze, értékeit felkutassa és felemelje .

A Szövetség a magyar nóta tisztelőinek, szeretőinek képviselőjévé is kíván válni, ezért szeretné sorai között tudni mindazokat, akik úgy gondolják, hogy szükség van a magyar nótát szívügyének tekintő közösségek, egyének, zeneszerzők, szövegírók, énekesek, előadók, kutatók, gyűjtők összefogására, valamint műsorok lebonyolítására, a magyar nóta hagyományainak megőrzésére, ápolására, és a fiatalabb generációval való megismertetésére. fontosnak tartják a tehetséges fiatalok felkutatását, zeneszerzők, szövegírók, előadók, énekesek önképzésének és szakképzésének irányítását. szükségesnek érzik a magyar nóta hagyományainak feltárását, kutatását, művekben való megjelenését.