forrás:http://www.youtube.com/watch?v=n0COgx3xkJo
ISTEN VELED KICSI FALUM - CSELÉNYI JÓZSEF
Archív 78 RPM magyarnóta felvételek 1940 -től Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio 2005.


Isten veled kicsi falum harang zokogása,
erdő zöldje, rét virága haraszt zokogása,
isten veled virágillat, madárdalos nyár,
elmegyek én messze, messze, búcsú könnye ég szemembe,
valami ugy fáj, hej de nagyon fáj.
Elmegyek én messze, messze, bucsu könnye ég szemembe,
valami ugy fáj, hej de nagyon fáj.

Messzeségből visszaintek egy kis fehér házra.
Odatüz a napsugára rácsos ablakára.
Odahinti minden fényét a mosolygó ég.
/: Visszaintek utóljára, kertem legszebb rózsaszála,
meglátlak-e még, hej meglátlak-e még?:/


Cselényi József kellemes hangjára már gyermekkorában felfigyeltek. Kezdetben, a fóti gyermekkórusban énekelt, de már akkor is élénken érdeklődött a magyar dal és a magyar nóta iránt. Elsők között tanulta meg például a diadalmas útját járó "János vitéz" dalait. A serdülő gyermek érdeklődése egyre inkább a színjátszás felé fordult. Álmainak megvalósulásához éppen kapóra jött, hogy egy vándor színtársulat 1914 tavaszán Foton vendégszerepelt. Az akkor 15 éves Cselényi, szüleinek tiltakozása ellenére csatlakozott a társulathoz. Évekig járta velük az országot, míg 1919-ben a Műszínkör, majd egy évvel később az Óbudai Kisfaludy Színház tagja lett. 1921-től kezdve, négy évig a Városi Színházban működött és 1925-ben onnan szerződtette át a Nemzeti Színház. Az ott eltöltött tíz éve alatt elsősorban a felújított népszínművek férfi főszerepeit alakította, de kisebb prózai szerepekben is sikert aratott. A rádióadások megindulása óta rendszeresen énekelt nótákat a rádióban és rövid idő alatt a hallgatók egyik kedvence lett. 1930-ban a rádióban szereplő művészek népszerűségi versenyében ő kapta a hallgatóktól a legtöbb szavazatot, egy évvel később pedig a Zeneakadémián ünnepélyes keretek között rendezték meg az 1000. nótahangversenyét. Nagy népszerűségéről sok száz lemez is tanúskodik.