Szeretettel köszöntelek a SLÁGERMÚZEUM közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SLÁGERMÚZEUM vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SLÁGERMÚZEUM közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SLÁGERMÚZEUM vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SLÁGERMÚZEUM közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SLÁGERMÚZEUM vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SLÁGERMÚZEUM közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SLÁGERMÚZEUM vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kovács Kati - Napfényes álom
picilany14·
Megjelenés ideje: 2012.11.09.
Próza-1.
Régen, amikor kisebb voltam, a világ titokzatos, megfejthetetlen volt számomra. Nagyon szerettem volna sokat utazni, megismerni az embereket is. Esténként a hegyek felett bámulva a holdat álmodoztam, nagy hegyekről, színes pillangókrók, kék tengerről. Akkoriban nagyon boldog voltam, ma már minden csak emlék, bár ma is szívesen visszatérnék.
Refrén
Napfényes álom, őt még mindig várom, úgy kérlek, most hozd nékem el. Napfényes álom, még ébren is látom, az emlékek nem múlnak el. Úgy vágyom vissza, hogy nincs arra szó. Érzem csak együtt volt jó. Ó én álmok közt éltem, most ébrednem kell. Én így mindent megtennék hidd el, ó hidd el.
Próza-2.
De most, hogy sokat csavarogtam a világban, és úgy érzem az embereket is ismerem valamennyire, most tudom, hogy milyen boldog is voltam én akkor, amikor még csak álmodoztam mindenről. Egyre erősebb a vágy bennem, hogy visszatérjek oda, ahol régebben éltem, s ezért, hogy oda visszatérhessek, mindent megteszek, amit csak tudok és talán ott maradok.
Refrén
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!