Csík János - Jereván

Messze túl a kék hegyen van az én hazám.
Enyém a város, a zsongó Jereván.
Suhognak a selymek a lányok derekán,
A fény úgy csillog a bőrük aranyán.

Vár rám ott egy szép legény,(leány)
Szép, mint álomkép.
Lépte suhanó, ajka daloló,
Szíve az enyém rég.

Virágos a város, a fénylő Jereván
És ő az ablakból nevet le reám
Árnyat adó fák alatt kavarog a nép
A város érzi a szívek örömét

Kék ég napsugara tűz,
Ajkunk összeér.
Látom szemeden
Tiszta szerelem
Boldog mosolya ég.

Elpihent a város, a békés Jereván,
A holdas éjszaka ezüst sugarán.
Elhalkul a nóta és elhalkul a szó
Nagy útra készül és felnyerít a ló

Várj rám, odaviszlek én
Új föld vár ott ránk,
Túl a hegeken, vár a szerelem
Vár a boldogság rám