A szerelmes trombitás - Ákos Stefi énekel

Gyöngy Pál - Gál Zsuzsa szerzeménye

Szerelmes trombitásnak nem nehéz a vallomás,
mert nem kell más, csak fújja kedvesének
csendes éjjel csendesen a nótáját.
Az édes dalra mind a szőke, mind a barna lány
az ablaknál les titkon, szívdobogva várva várja
trombitása eljön tán.
Sok csókos száj mind csókot vár,
a gúnyos hold az égen mindent lát.
Egy karcsú lányt, a trombitást, s az utca újra csendes,
minden ablak zárva már.
A sok kislány a párnán
eltűnődik, mért nem szól a nóta már a trombitán?

Csend van, éjszaka borul rá a tájra,
lassan ballag a kerek, sárga hold.
Kattan halkan egy kicsi ablak zárja,
mert messziről édes dallam szól.
Futva indul a trombitaszóra kedveséhez a lány.
Hajnal lesz, mire vége van a csóknak, és ketten éneklik már...