Új elnököt választott az Artisjus egyesület vezetősége Victor Máté személyében. Bródy János énekes, szövegíró 12 évet töltött a pozícióban. Victor Máté 1945-ben született Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán végzett, de komolyzenei művek mellett – különösen az 1970-es években – könnyűzenei dalokat, musicaleket, színházi, filmes és rádiós kísérőzenéket is alkotott. Volt a Magyar Televízió Könnyűzenei Osztályának vezetője, rádiós szerkesztő, zenei rendező és a könnyűzenészek érdekképviseletének szervezője. Az Artisjus Vezetőségébe tavaly decemberben került.
Victor Máté, az Artisjus új elnöke hangsúlyozta: „Folyamatos átalakulásban van a zeneipar, és benne az Artisjus is. Új utakra szeretnénk vinni az egyesületet, hogy katalizátorai lehessünk ezeknek a változásoknak.”
Az új elnök szeretné felhívni a társadalom figyelmét az alkotók szerepére, és megőrizni a jogdíjak értékét. „Mi, szerzők nem kapunk havi bért; a jogdíj a fizetésünk. Az ország joggal büszke kulturális teljesítményére, ezért sem feledkezhet el arról, hogy az alkotók is a munkájukból szeretnének megélni.”
Bródy János 12 év után köszön le az elnöki pozícióról. „Nagyon megtisztelő a szerzők bizalma, amely 12 sikeres éven át az Artisjus elnöki székében tartott engem” - mondta. „Nyugodt szívvel adom át a stafétát Victor Máté barátomnak, mert személyében az új irányokra nyitott, együttműködő személyt köszönthetünk.”


Victor Máté az elektronikus zenével Varsóban ismerkedett meg, ahol ösztöndíjasként tanult. 1970-től a Non Stop együttes zeneszerzője, 1971–72 között tagja volt. 1971-ben Huszár Erika-val írt Lélegző furcsa hajnalon c. dala második lett a táncdalfesztiválon. 1972–76 között saját egyszemélyes zenekart alakított, rádiófelvételeket készített, rockmusicaleket, dalműveket, színpadi és filmzenéket írt. 1980–81 között az MTV könnyűzenei szerkesztője, 1982–86 között a Rádió szerkesztője és zenei rendezője volt. 1970-ben Szirmai-díjat, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. Főbb alkotásai: Holnaptól nem szeretlek (rockmusical, Huszár Erikával és a Gemini együttessel, 1974), Villon és a többiek (rockmusical, Kardos G. Györggyel és Mészöly Dezsővel, 1976), Bolond Istók (dalmű, Garai Gáborral, 1977), A canterville-i kísértet (zenés játék, 1982), Cyrano (daljáték, 1983), Itt élned, halnod kell (zenés tört. játék, 1985), János, a vitéz (Kacsóh Pongrác operettjének pop-átdolgozása, 1985), Új Zrínyiász (daljáték Mikszáth Kálmán alapján, 1987, Szentmihályi Szabó Péterrel), Vízkereszt (daljáték, W. Shakespeare vígjátékából, 1989, Mészöly Dezsővel), Szennyes az Óperencia (mese-musical, Fábri Péterrel, 1991)

Díjai:
Szirmai-díj (1970)
Erkel Ferenc-díj (1985)
Fényes Szabolcs-díj (1999)
Artisjus Életműdíj (2005)
a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)