74 éve

Sztevanovity Zorán (szerbül: Зоран Стевановић; Belgrád, 1942. március 4. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas szerb származású magyar előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző. Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) szövegíró bátyja, Hegyi Barbara Jászai Mari-díjas színésznő férje.

1942. március 4-én született Belgrádban Sztevanovity Milutin közgazdász, újságíró és Zemanovity Mária gyermekeként.^[3] Zorán családjával 1948-ban Magyarországra költözött. Politikai okokból nem mentek vissza Jugoszláviába, végleg Budapesten telepedtek le. A budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd 1960-ban felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára. Öt szemeszter elvégzése után döntött úgy – öccsével együtt –, hogy a műszaki pálya helyett inkább a zenélést választja. Döntésük meghozatalában édesapjuk támogatta őket, az akkori támogatásért Zorán 2006-ban a Prima Primissima díj átvételekor köszönetet mondott édesapjának. Zorán édesapját politikai okok miatt három évre börtönbe zárták, 1955-ben szabadult. Többek között erről a három évről is szól a Leonard Cohen dalára Dusán által írt, mélyen elgondolkodtató, személyes élményeken alapuló Volt egy tánc című szám („És a harmadik tél is lejárt, És egy hajnalon csöngettek hármat, És az apám az ajtóban állt.”).

1969-ben megjelent az első Metro-nagylemez, ami elérve az 50 000-es példányszámot, aranylemez lett. Majd az együttes szerepelt Kovács András Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmjében. A filmben Zorán a Budai Ifjúsági Parkban énekelt. Az zenekar az 1969-es Táncdalfesztiválon a Szobrok című dallal lépett fel. 1970-ben a Metro Hómadár címmel új kislemezt adott ki, majd Schöck Ottó kiválásával Fogarasi János lett az együttes billentyűse. 1970. nyár végén az együttes a finnországi, turkui nemzetközi rockfesztiválon 40 000 ember előtt énekelt. Ez év őszén megjelent Egy este a Metró Klubban…című második Metro lemez, ami egyben az első magyar koncertalbum. 1971-ben az együttes alapító tagjai közül Dusán hátat fordítva a zenélésnek és Frenreisz Károly a Locomotiv GT-be távozva végleg kilép a Metróból. Helyükre Mogyorósi László (gitár) és Póka Egon (basszusgitár) került. Az együttes 1970 őszén újra alakult, tagjai: Sztevanovity Zorán (gitár, ének), Novák András (ének), Hanka Péter (gitár), Elekes Zoltán (szaxofon), Tóth Béla (harsona), Tihanyi Gyula (basszusgitár), Szigeti Béla (dob). A héttagúra duzzadt zenekar több felvételt is készít Színesre festve, Közel a sátánhoz, A kapun túl, Háló, Csillaglány címen. 1972-ben a Metro Lengyelországban turnézott, majd három hónapot töltött az NSZK-ban. 1972 őszén a zenekar végleg feloszlott. Zorán a Taurus Ex-T 25-75-82 basszusgitáros-énekese lett.

Szólókarrier

1973-ban a Taurus együttes átalakulása, majd megszűnése után Zorán kilenc hónapig Ausztriában és az NSZK-ban zenélt. 1974 áprilisában hazatért Nyugat-Európából, és a Nyomom a gázt, illetve a Vásott éjek című számból a Gemini együttes kíséretével kislemezt adott ki. 1975-ben Cserháti Zsuzsával és az Express együttessel koncertezett, a Made in Hungary-n az Egyre hull az őszi zápor c. dallal aratott sikert. 1976-ban részt vett a Melodii Druzej többfordulós, Rigában, Leningrádban és Moszkvában zajló, szovjetunióbeli táncdalfesztiválon. Malek Miklós és S. Nagy István Hull az elsárgult levél című szerzeményét énekelte, és elnyerte a fődíjat. A televízióban Sztevanovity Dusán magyar szövegével előadta az Eurovíziós Dalfesztivál Save Your Kisses for Me c. nyertes dalát, Csókokkal vársz címmel, mely nagy slágerré vált. Ősszel az Egymillió fontos hangjegy elnevezésű tévéműsorban mutatták be a Szépek és bolondok, Én már próbáltam, Apám hitte című számokat. Még ebben az évben Presser Gáborral kislemezt adott ki, amire felkerült a Könyörgés és az Az legyél, akinek látszol című Presser Gábor–Adamis Anna-szerzemény.