Megszületett Koncz Zsuzsa énekesnő.
68 éve
Koncz Zsuzsa (2011)
Koncz Zsuzsa (Pély, 1946. március 7. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő, érdemes művész.
A magyar beat, pop és rock meghatározó egyénisége. Elsősorban verslemezeiért és politikai tartalmú (a rendszerváltás előtt esetenként betiltott) dalairól és választékos előadásmódjáról ismert. Koncz Zsuzsának 93 magyarországi és 21 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 38 album. Erkel színházi és sporcsarnokbeli koncertjeiről (és videóiból) féltucat DVD készült. Diszkográfiája szerint több mint négyszáz (412) hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait.
Koncz Zsuzsa pályafutása a Magyar Televízió által meghirdetett első Ki mit tud? című vetélkedőn indult, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival közösen lépett fel, majd második helyezést értek el. A televíziós szereplést követően – ami számára kétségkívül nagy nyilvánosságot adott – sorra kereste fel az 1960-as évek három korszakalkotó, de még amatőrként játszó zenekara az Omega az Illés és a Metro együttes.
Az 1970-es évekre már mint elismert előadóművésznek, egymás után jelentek meg albumai. Ezekben az években az Illés zenekarral közösen megjelent öt album közül az 1973-ban készült Jelbeszéd című lemezt – egyértelmű politikai indokok hatására – betiltották. Ami nem volt meglepő, mivel már korábban is élesen cenzúrázták dalait, a Magyar Rádió számainak nagyjából felét játszotta. A folyamatos cenzúra szerzőtársát és saját magát is gondolkodásra késztette, vajon megéri-e egy olyan korban dalt írni és azt előadni, ami nyilvánvaló politikai kényszer hatására nem juthat el a nyilvánossághoz. A feltett kérdésre 1974-ben született meg a válasz: a "Gyerekjátékok" című lemez már egyértelműen utal a politikai környezet elhidegülésére ("Egész más ez a játék..."), a "Kertész leszek" című albumon pedig kizárólag megzenésített verseket énekelt. Ez méltó válasz volt a cenzúra mesterei számára, mivel el kellett fogadniuk, hogy verseket – amiket nem Bródy János írt – nehéz feladat elzárni a közönségtől.
Az 1970-es évek közepére már sorra kapta a külföldi felkéréseket. Koncertezett a kettévágott Németország mindkét részében, Franciaországban, továbbá a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániaban és az Egyesült Államokban. Fesztiválokon énekelt Brazíliaban, Japánban, Kubaban és Finnországban. Arany Hermelin-díjat nyert Rennes-ben. Közben itthon is fellépett, rendszeresen készített felvételeket az 1970-es évek második felének egyik meghatározó együttesével, a Fonográffal. A lassacskán enyhülő politikai szigor 1977-re nem állt útjába az addigi munkásságát elismerő Liszt Ferenc-díj odaítélésében. Az 1979-ben a Fonográffal közösen megjelenő Valahol című lemezt a sajtó az évtized lemezének választotta.
A megszűnő Fonográf együttessel végleg lezárult művészi életének egy része. A pályafutásukat külön folytató Bródy János és Tolcsvay László továbbra is írt és hangszerelt dalokat számára, Bornai Tibor pedig segített a műhelymunkák elvégzésében, de innentől a lemezek már kizárólag Koncz Zsuzsáról szólnak. A rendszerváltás évére elkészült Verslemez III. című albuma újabb sikert és elismerést hozott számára, ugyanis munkásságát még ebben évben Érdemes művész kitüntetéssel díjazták.
Pályafutásának talán egyik legmeghatározóbb kitüntetését, a Francia Becsületrendet 2001-ben vette át. Pár év elteltével, 2008-ban pedig átvehette hazája által a kultúra és a művészet területén nyújtott munkásságért adható legmagasabb rangú elismerést, a Kossuth-díjat. Még ebben az évben a Magyarországon adható legmagasabb pénzjutalommal és hatalmas szakmai elismeréssel járó Prima Primissima díjat is neki ítélték.
Kommentáld!