Boldog születésnapot! Kovács Kati 70 éves A Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas könnyűzenei énekes az egyik legsikeresebb, egyedülálló hangú magyar előadó.

Október 25-én lesz hetvenéves Kovács Kati Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas könnyűzenei énekes, az egyik legsikeresebb, egyedülálló hangú magyar előadó.

1944-ben született a Heves megyei Verpeléten, apja teherautósofőr volt. Iskolás korában a verekedős, vagány gyereket "Dinamit Katinak" becézték. Szülei szigorúan fogták, már hatévesen maga mosta és vasalta a ruháit, s még 18 éves korában is megkövetelték tőle, hogy este fél kilencre hazaérjen. Egyénisége alakulásában nagy szerepe volt kedvenc időtöltésének, a sportnak. Szülei válása után édesanyjával és két testvérével maradt, s rá hárult a család összetartása. A zenével középiskolás korában kezdett ismerkedni: a gimnázium amatőr zenekarával Little Richard-dalokat énekelt, s mivel akkoriban főleg a dzsessz érdekelte, otthon Ella Fitzgerald előadásmódját próbálta utánozni.

1962-ben jelentkezett először a Ki mit tud?-ra, de már az első rostán kibukott, az indoklás szerint: "amit ő csinál, az nem éneklés, hanem inkább ordibálás". Annyira elment a kedve az egésztől, hogy többet próbálkozni sem akart, az 1965-ös versenyre a tudtán kívül nevezte be édesanyja. Első lett, s ezzel beindult a karrierje. (A versenyen egy debreceni dzsesszegyüttes kísérte, amelynek zongoristája Koncz Tibor, későbbi férje, mentora és komponistája volt.)

Az Egerből Budapestre került orvosírnok lány a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakára kezdett járni, de továbbra is nélkülözések közt élt (a Ki mit Tud?-ra még főorvosa vett neki cipőt). 1966-ban a Rádió Tánczenei Stúdiójának növendéke lett, s ebben az évben megnyerte a Táncdalfesztivált is Gyulai Gaál János Nem leszek a játékszered című dalával.

A hatvanas évek második felében nagyon sok tehetséges énekesnő bukkant fel, a népszerűségi listák élén - akárcsak a beategyütteseknél az Illés, Omega, Metró nagy hármasa - hamar kialakult az énekesnők között is az egymással rivalizáló "triumvirátus": Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta. A zenekarokkal ellentétben ők sosem álltak együtt színpadon, s ez nem Kovács Katin múlott.

1967-ben fedezte fel a film: hosszas rábeszélésre szerepet vállalt az Ünnepnapokban. Noha gátlásosságát nem mindig sikerült a kamerák előtt levetkőznie - ilyenkor hadart, elnyelte a szavakat -, az Eltávozott nap és a Fejlövés című filmekben nyújtott alakításaiért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat. Ugyanebben az évben főszerepet játszott még a Holdudvar, a Fényes szelek és A hamis Izabella című filmekben is. Póztalan egyszerűsége, természetes bája jól érvényesült a mozivásznon.

Bár hanganyaga a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé és blues dalok eléneklésére is alkalmassá tette, ő a széleskörű népszerűség megszerzése, megtartása érdekében a közönségigényt jobban kiszolgáló slágereket választotta inkább (Most kéne abbahagyni, A régi ház körül stb.). Miközben az Expressz együttes show-jával járta az országot, másodszor is megnyerte a Táncdalfesztivált: 1972-ben az Add már Uram az esőt című első rock-spirituáléval diadalmaskodott. A hetvenes évek elején kétszer is nyert a Tessék választani című rádiós könnyűzenei versenyen, 1972-ben ő lett a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál és az írországi Castlebarban a country dalok fesztiváljának a győztese. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották meg az NDK-ban, s az év sztárjának Angliában (a Music Week című szaklap listáján).

A legjobb szerzők is szívesen írtak dalokat Kovács Katinak. 1974-ben és rá két évre Presser Gáborral és az LGT-vel készített két igazán neki való lemezt olyan slágerekkel, mint a Rock and roller, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, Az eső és én vagy a Közel a naphoz. 1978-ban egy kivételes albumot írtak a számára, a két szerző, Szörényi Levente és Adamis Anna előtte és azóta sem dolgozott együtt. Közben vissza-visszatért a hagyományos tánczenéhez, az ezekben az években felvett Ha legközelebb látlak, Indián nyár, Találkozás egy régi szerelemmel és más dalok örökzöld slágerekké váltak. Két album erejéig (1979, 1983) dolgozott együtt a V'Moto-Rock együttessel is, a dalok komponistája második férje, Lerch István - a zenekar billentyűse - volt. Számos dalához ő maga írta a szöveget, így Vangelis híres filmzenéjének feldolgozásához is (A Paradicsom meghódítása - 1492).

Magánélete nem nélkülözte a hullámvölgyeket: háromszor vált el, nagy bánatára gyermeke nem születhetett, de a muzsika és a közönség szeretete mindig túllendítették ezeken. Az éneklés számára szenvedély, lételem, akkor is csinálná, ha nem volna egzisztenciális kényszer. "Tudom, hogy erre születtem. Igazán azóta vagyok az, aki, amióta ezt csinálom, és addig is maradok, amíg csinálni tudom" - nyilatkozta.

1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést vehette át a Parlamentben. 2014-ben lett Kossuth-díjas a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként.

Napjainkban is páratlan energiával, fiatalosan, jó kondícióban koncertezik, az idén zsűritag volt a köztévében A Dal című eurovíziós nemzeti dalválogatón.

2009-2010-ben a Qualitons együttessel régi, dzsesszes dalait elevenítette fel, mostanában a No Commerce együttessel lép fel és tervei között szerepel egy szimfonikus zenekarral készített lemez. "A külföldi előadók is egyre gyakrabban találnak rá régi számaimra, úgy, hogy nem is ismernek. A Szólj rám, ha hangosan énekelek című dalomra egy manhattani aluljáróban breakelnek, Christina Aguilera az Add már, uram, az esőt! használta hangmintaként. Mi ez, ha nem világsiker?" - tette fel a kérdést Kovács Kati az MTI-nek a Kossuth-díja alkalmából adott interjúban.