video1.0Network.huhttp://network.hu/Máté Péter-A vén eperfa.Izolda3http://network.hu/Izolda3<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://slagermuzeum.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=583108&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://slagermuzeum.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://slagermuzeum.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=583108&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://slagermuzeum.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345301Máté Péter-A vén eperfa.
Szövegírók: Máté Péter
Van egy régi ház egy völgy ölén,
Ott szövődött száz tarka regény,
A múlt jó ízét, most is érzi szám,
De sok édes gyümölcs nőtt a vén eperfán.
Itt már más az ég,
És nem süt a nap úgy mint rég,
Az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért,
hozzá futottam vigaszért,
S lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
Oly régen volt, az idő elszállt,
De a régi kert, mindig visszavár.
Hűtlen szívem, végre visszatért,
De későn jöttem, mert a fa már nem élt.
Gyümölcsöt nem adott már,
Koronája oly kopár,
S ága közt őszi csend lapul,
És sápadt szomorú nap levél,
Az eperfáról porba lehull.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
(próza:)
Mennyit ültem a fa alatt, csendben.
S az ágak közt, a szél dalolt csupán.
Elmentek ők... elhagytak engem.
Az álmok, remények, s az eperfák.
Itt már más az ég,
És nem süt a nap úgy mint rég,
Az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért, Hozzá futottam vigaszért,
S lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám. (3x) http://vds.network.hu/clubvideo/5/8/3/_/583108_21623_2.jpg8060583108